Az egyszerűség kedvéért így szoktuk nevezni a magyar filmtörténet 1931 és 1944 közötti korszakát, amely körülbelül 360 filmalkotást jelent. Mint köztudott, ezek egy része elveszett, így tényleg szenzációszámba megy, amikor egy ilyen régen látott alkotás előkerül. Mi sem gondoltuk, hogy nagyjából ugyanez a helyzet a filmekhez kapcsolódó reklámplakátokkal, amelyek gyűjtőhelye ráadásul nem is egy intézményen belül van, hanem szétszórva az ország különböző pontjain. Ezeket kutatta most fel és gyűjtötte össze egy fiatal győri tanársegéd, aki a több hónapig tartó kitartó munka eredményét egy 600 oldalas albumban teszi közzé, a legjelentősebb darabokból pedig kiállítást rendezett. Ahol lehetett, a Hangosfilm többezres gyűjteményével segítettük a munkáját, és erre nagyon büszkék vagyunk!

Két éve, amikor létrehoztuk a Hangosfilmet, határozott célunk volt, hogy minden kulturális kezdeményezést ingyen segíteni fogunk azokkal a tárgyi dokumentumainkkal, amelyeket folyamatosan gyűjtünk és amelyeket sokszor mi is adományként kapunk egykori filmes alkotók örököseitől. Idén februárban is ez történt, amikor Győr egyik alpolgármestere, Fekete Dávid megkeresett bennünket azzal a tervével, hogy felkutatja az 1945 előtti magyar játékfilmek plakátjait. Hamar kiderült, hogy nem csak szerelmese, de profi szakértője is a korszaknak és a filmeknek, amelyek mindegyikét jól ismeri, már amelyiknek kópiája fennmaradt a filmarchívumban és látható. Ritka eset, hogy egy kiállítás és képes album megbízója egyben vérbeli szakértő is, akinek nem kell külön megismerkednie az elején a témával, hanem mindennel tökéletesen tisztában van. Ez jól látható is a kiállításon, amit minden korosztály és különlegességekre vágyó ember számára ajánlunk. A múzeumi szakmának pedig azért, mert olyan kiállítás ez, ahol együtt van a szándék, az ízlés, a fantázia és természetesen az ehhez elengedhetetlen forrás.

A csütörtök délután Győrben megnyílt kiállítás a létező legjobb ebben a műfajban! A Rómer Flóris Múzeum gyönyörű barokk Magyar Ispita épületében (9022 Győr, Nefelejcs köz 3.) tematikus és kronologikus bontásban látható 150 eredeti plakát és kiegészítésként itt-ott néhány olyan korabeli tárgy, amely szorosan kapcsolódik a régi magyar filmes örökségünkhöz. Az eredeti, a filmben is "játszó" rádiók, telefonok és írógépek mellett az egyik terem közepén ott áll saját háromlábú "statívján" a Hangosfilm Debrie Super Parvo kamerája, amit a kiállítás idejére adtunk kölcsön Győrnek. Egykor a Könyves Kálmán körúti Filmiroda műtermeiben dolgozott ez a gép és az ott forgatott több száz magyar film felvételeit készítette, mígnem a hatvanas évek végén nyugdíjazták. Hozzánk csak nemrégiben került, de azonnal a gyűjteményünk legféltettebb darabja lett, hiszen igazi "ereklyéről" van szó. Ez előtt állt egykor Karády, Jávor, a fiatal Páger és még ki tudja ki mindenki. Méltó társa az itt felvonultatott rengeteg grafikának és fényképes dokumentumnak, amelyek között számos alkotói örökségből bekerült fénykép is látható.

Az itt eredeti példányokként kiállított plakátok azonban csak egy részét képezik annak, amit a tavasz óta tartó aprólékos munka eredményeként sikerült felkutatni. Már a gyűjtés elején világossá vált, hogy a két legnagyobb állami gyűjtemény, az Országos Széchényi Könyvtár és a Filmarchívum plakáttárának anyaga még együtt sem lesz teljes. A 360 filmből csupán 45 filmhez nem sikerült plakátot találni, a többihez a kétfajta plakáttípus, vagyis a "nagyplakát" és hosszú, keskeny "rácsplakát" valamelyike vagy éppenséggel mindkettő fennmaradt. A mindent átfogó gyűjtésbe galériák és magánszemélyek is beszálltak, így a lehető legteljesebb képet kaphatjuk most a háború előtti hangosfilmplakát kultúrájából. Ha minden filmnél egy nagy- és egy rácsplakáttal számolunk, akkor körülbelül 720 plakátnak kellett volna összegyűlnie, ehhez képest azonban csak 500-at sikerült most megtalálni. Viszont a hamarosan megjelenő kötetbe 30 olyan egyéb plakát is bekerült, amely rövidfilmeket népszerűsít, vagy éppenséggel magyar filmek külföldi forgalmazásra készült. Külön izgalmas a függelék wanted-listája, amelyben olyan plakátfotókat gyűjtöttek össze a szerkesztők, amelyeknek létezése ismert, de az eredeti plakátok ma már fellelhetetlenek. Régi mozibelsők fotóiról, filmszínházak kirakatairól felnagyított részletek kerültek ide, de vannak olyan színes reprók is ebben a halmazban, amelyek az elmúlt évtizedek valamely filmtörténeti kiadványában még szerepeltek mellékletként, de azóta nyomuk veszett. A régi plakát ugyanis az évtizedek alatt értékes műtárggyá nemesedett, amely időről-időre aukciókon gazdát cserél, s ily módon olykor kikerül a kutatók és plakáttörténészek látómezejéből.