Valahol Dél-Amerikában beszkennelték és kietették a netre azokat a bevándorló- és menedékkérő okmányokat, amelyekkel a háború után honfitársaink új hazára leltek, távol Magyarországtól. Döbbenetes fényképek, szívszorító tekintetek néznek ránk azokról az ideiglenes és végleges tartózkodásra feljogosító okmányokról, amelyekre most bukkantunk rá az interneten. Karády Katalin, Vaszary Piri, Szilassy László, a teljes Páger-család és sok más emigráns művész igazolványképén keresztül olyannak láthatjuk az akkor már idősödő kedvenceinket, ahogyan sohasem volt alkalmunk.

Megint csak a véletlen sodorta elénk ezt a magyar emigráns témát. "Ezt figyeljétek!" - jött ma délután a körlevél szerkesztőtársunktól, Deák Tamástól, aki rögtön el is küldött néhány linket, amit nagy izgalommal nyitottunk meg. Mindenre számítottunk, de erre nem! Éppen a rejtélyes úton eltűnt Németh Romola adatlapját szerkesztettük, amikor a kutatás közben Tamás belefutott a Family Search adatbázisán keresztül abba az 1947-es okmányba, ami aztán a lavinát elindította.

Miután dobtunk egy hátast, rögtön elkezdtük beírogatni a leghíresebb emigráns színészeink nevét. Mindjárt az Argentínai Magyar Nemzeti Színház művészeivel kezdtük. Íme Szilassy László 1960-ban megkapott végleges letelepedési engedélye, amelyet a találatok sorában két másik ideiglenes előz meg 1945-ből és '54-ből.

Idősödő, őszülő, de még mindig vonzó férfi néz ránk az okmányról, amelynek foglalkozási rovatába díszlettervezőt írt be. 1946-tól Brazíliában élt, majd átköltözött Argentínába. 1960-ban elhatározta, hogy családjával visszaköltözik Brazíliába, ez az okmány nyilván ennek kapcsán keletkezett. Az ötvenes évek elején sokat játszott együtt régi partnerével Vaszary Piroskával, akinek 1951-ben kelt ideiglenes konzulátusi adatlapja szintén megtalálható ebben az adatbázisban.

Róla és emigrációban töltött éveiről éppen a közelmúltban olvashattunk egy érdekes cikket. Ő is oszlopos tagja volt a rövid életű Délamerikai Magyar Színjátszó Társaságnak, csakúgy, mint ezen az 1952-es tartózkodási engedélyen fásultan a semmiben tekintő Hajmássy Miklós.

Talán az ő arcán ütközik ki leginkább az emigrációban töltött évek keserűsége. Ez egyébként jól lemérhető a Hangosfilmen lévő adatlapjához mellékelt képgalérián is. Ahogyan Szilassyt Lászlót sem lehet művésznevén megtalálni az adatbázisban, úgy Pálóczy Lászlót sem érdemes ezen a néven keresni. Ladislao Papolczyként szerepel egy 1963-as brazil 30 napos turista okmányon, amin kereskedőként tüntette fel magát.

Érdekes, hogy a színtársulat oszlopos tagjának, Szeleczky Zitának nem találni semmilyen okmányát az adatbázisban, pedig ismert, hogy édesanyjával és két testvérével együtt ekkoriban szintén Argentínában éltek. Megvan viszont akkor már elvált férjének néhány adatlapja.

A két legérdekesebbet hagytuk a legvégére: a Páger-családot és minden idők legnagyobb legendáját, Karády Katalint, akinek misztikumában kétségkívül az emigráció is nagy szerepet játszott.

Mivel 1951-ben hagyta el Magyarországot, nagyon valószínű, hogy ez lehetett első tengeren túli okmánya 1952-ben. A szöveg szerint kalaposnőként jelentkezett be, bár az adatok nem biztos, hogy hitelesek, miután itt is letagadott a korából 4 évet. Az viszont figyelemre méltó, hogy azonnal megkapta az állandó tartózkodásra jogosító engedélyt. Nem úgy Págerék, akik még 1954-ben is csak ideiglenesen tartózkodhattak az országban.

Döbbenetes élmény látni az ötvenegynehány éves, éppen idősödni kezdő Págert, hiszen gazdag életműve pont ezt az egy évtizedet nem örökítette meg. 46 évesen ment el és 58 volt, amikor visszajött Magyarországra. Neki egyébként több tartózkodási engedélye is fent van az adatbázisban, és a "Páger" névre keresve megtaláljuk feleségét, Komár Júliát és két tinédzser lányukat, Juditot és Júliát is.

A listát a végtelenségig lehetne folytatni, mint ahogyan a szájt létrehozóinak is az volt a célja, hogy ki-ki felfedezze rokonait, vagy éppen nemzeti kultúrájának a nagyvilágban eltűnt alakjait. Ismeretlenül is köszönet érte mindazoknak, akik részt vettek ennek a több százezer adatlapnak a közzétételében és szerkesztőnknek, Deák Tamásnak, hogy felfedezte!

Update: megtaláltuk Perczel Zita 1939-es és Szeleczky Zita 1949-es tartózkodásiját, valamint sok más magyar művész dokumentumát. Deák Tamás külön posztban mutatja be ezeket az okmányokat a Változó múlt bogon.