Nem éppen filmes műfaj, de médiatörténeti szepontból mindenképpen itt a helye! Tegnap este utolsó előtti előadásához érkezett a TEXTÚRA 2015 elnevezésű formabontó színházi produkció, amelynek születésa az ötletgazdák állítása szerint hat évvel ezelőttre tehető. Aki nem…

Valahol Dél-Amerikában beszkennelték és kietették a netre azokat a bevándorló- és menedékkérő okmányokat, amelyekkel a háború után honfitársaink új hazára leltek, távol Magyarországtól. Döbbenetes fényképek, szívszorító tekintetek néznek ránk azokról az ideiglenes és…

„Istenem, de jó lett volna ebből színes filmet csinálni!” - sóhajtott fel 1941-ben a Filmiroda állófotósa egy tesztvetítésen, ahol a török időkben játszódó A beszélő köntös musztereit nézegette éppen a stáb. Katona Jenő gyártásvezetőnek szöget ütött a fejében a…

A film a Nagy Háborúban A világháborúk mindig komoly nyomot hagynak egy nemzet filmtörténetében. A jelenség természetrajza viszonylag jól nyomon követhető mind mennyiségi, mind minőségi változások tekintetében. Sok egyéb aspektusa mellett ez a két legfontosabb tényező…

Van, létezik. Empirizmusra épülő világunkban persze egy ilyen kijelentés már önmagában viharos, de most olyasvalakiről mesélünk, aki az. Isten elhelyez, nevet ad, irányítja az utat, környezetet, hivatást ad (ezt nevezhetném Sorsnak, Gondviselésnek, véletlennek is, én a…

Azazhogy csak a mi számunkra ismeretlen, mivel álmunkban sem gondoltuk, hogy ilyen film egyáltalán van és keresni kellene. Még a készítője sorsáról sem tudott egyetlen filmtörténet, egyetlen lexikon-szócikk sem, pedig a harmincas-negyvenes évek magyar filmiparának úgyszólván…

Tegnap örökre eltávozott Mednyánszky Ági. Ő volt az utolsó tanúja annak a korszaknak, amit a magyar filmgyártás egyik aranykorának szokás nevezni: az 1945 előtti hangosfilmkorszaknak. Viszonylag későn, ám nagyon fiatalon csöppent bele a filmes világba. 15 éves volt, amikor olyan…

Először nem is hittem a szememnek, amikor megpillantottam a hatperces részletet egy amatőrfilmes hagyatékban, aztán egyértelművé vált, hogy 1937 júniusában járok a "120-as tempó" című  film forgatásán! A csaknem 80 évvel ezelőtt készült werkfilm mostantól kezdve közkincs,…

A napokban már lelkendeztem a Fortepanra felkerült Klösz György-féle fényképhagyaték láttán, és azóta nem is nagyon bírok lejönni a monitorról. A nagy felbontásnak köszönhetően valójában nem is 1500 képről van itt szó, hanem annál sokkal többről, hiszen az eredetileg…

És valószínűleg ennél nem is lesz nagyobb, ugyanis a magyar fotográfia történetében Klösz György életműve talán a legértékesebb fejezet. Nem feltétlenül a kora miatt, noha a fényképezés hazai elterjedésével csaknem egyidősek a most kikerült képek, hanem a technikája, a…

Ráadásul két és fél éve már halott volt Jaroslav Ježek, amikor Budapesten a nyilas hatalomátvételről szóló Hungarista Híradó szerkesztőinek a kezébe került az egyik lemeze. A korong, amit valamikor a harmincas évek derekán préseltek Prágában, Isten tudja hogyan került a Magyar Filmiroda…

2015. április 20-án van Szeleczky Zita születésének századik évfordulója. A jubileum közel sem kap akkora visszhangot, mint tavaly Tolnay Klárié, pedig pályájuk valaha egyszerre ívelt fel és jutott el a zenitre. Egyformán voltak a legnépszerűbbek és legismertebbek, ugyanannyiszor…

Ritka életrajzot közlünk a Hangosfilm enciklopédiájában: egy filmlaboránsét, akinek emléke, ha nem gondozza 19 éves dédunokája ilyen nagy szeretettel, talán örökre elvész. Mihalik István részletes életműve, amely a fekete-fehér némafilmektől a színes szélesvásznú…

A Fortepan tegnapi felhívására a Hangosfilm is mozgósította magát, és mint az online fényképgyűjtemény és a kultúra elkötelezett barátai, mi is ott voltunk ma reggel a helyszínen, hogy menthessük a még menthetőt. Mint azt a sajtó a Fortepan közleményére reagálva tegnap…

Tegnap a Facebookon megígértük, hogy egy mostanában kiposztolt remek amerikai képsorozat kapcsán megvizsgáljuk, hogy 100 évvel ezelőtt mi volt a helyzet a budapesti mozikban, azaz hogyan fogyasztották a magyarok az frissen megszületett vizuális médiát. Elhatároztuk, hogy a Hangosfilm…

Annyit énekelt a végzetről, és hát ő maga is minden szerepében a végzet asszonya volt, hogy misztikus személyisége, magánélete az évtizedek alatt teljesen összemosódott ezzel a sejtelmes fogalommal. De vajon tényleg mi lehet ez a végzet? És vajon mi a tanulsága és mondanivalója…

Ebből a produkcióból a slágerbetétjén kívül nem sok minden maradt meg a köztudatban. Az viszont, akármilyen butuska szám is, még ma is gyakran megszólal itt-ott. A felejtés oka azonban nem az alkotók tehetségén múlott, hanem a történelem viharain, ami a filmnek jó egynegyedét…