HTML

Hangosfilm

Beszámoló és kutatási napló a régi filmek és mozikultúra szerelmeseinek arról, hogy mi maradt meg mára mindabból a csodálatos találmányból és iparból, ami a XX. században annyira megváltoztatta a közízlést. Célunk az 1945 előtti magyar film, moziélet, és tömegkultúra-történet felidézése a napjainkban folyamatosan előkerülő relikviák kapcsán. Nem csak publikálunk, de kutatunk is, így kíváncsian várjuk azok jelentkezését, akik akármilyen kicsi darabbal, de ki tudják egészíteni ezt a hatalmas mozaikképet! Valamennyi előkerült és itt publikált relikvia a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményébe kerül.

Friss topikok

Cseh antifasiszta muzsikus zenéje a nyilas híradóban

2015.06.01. 15:22 :: mkurutz

288698-top_foto1-saojl.jpgRáadásul két és fél éve már halott volt Jaroslav Ježek, amikor Budapesten a nyilas hatalomátvételről szóló Hungarista Híradó szerkesztőinek a kezébe került az egyik lemeze. A korong, amit valamikor a harmincas évek derekán préseltek Prágában, Isten tudja hogyan került a Magyar Filmiroda hangosztályára, hiszen Csehszlovákia világszínvonalú jazzlemezei sosem kerültek be a hazai forgalmazási kínálatba. Jóllehet, magyar felvételek sem kerültek külföldre ekkoriban, aminek nyilvánvaló oka a nyelvi elszigeteltségben keresendő.

A Černý sen (Black dream) című kompozíció azonban mégis valahogy kéznél lehetett 1944 októberében, amikor a magyar híradófilm-készítés történetének legrettenetesebb darabját éppen zenésítették a Könyves Kálmán körúti filmstúdióban. Íme a hanglemez eredeti változata.

A zenekarvezető Jaroslav Ježek sosem tudta meg mit követtek el művészete ellen a nyilaskorszak híradószerkesztői, amúgy sem ez volt rövid életének legnagyobb tragédiája. Az 1906-ban Prágában született muzsikus ugyanis születése óta szürke hályoggal küszködött, ami miatt csaknem vakon töltötte élete első éveit. A vakok iskolájában fordították nevelői a zene irányába, amit eleinte sikerrel kezdett elsajátítani, majd amikor egy skarlát szövődményeképpen majdnem megsüketült, csaknem összeomlott az amúgy sem tehetős családjaroslav_jezek.jpg. Két évvel fiatalabb húga ápolásának köszönhetően épült fel és folytatta zongoratanulmányait. A prágai konzervatórium legtehetségesebb növendékeként tartották számon, aki egészségügyi problémái ellenére mindig vidám volt. A harmincas évek elején egy hosszabb időt Párizsban töltött, ahol közelebbi kapcsolatba került a jazz-zel. 1934-ben egy szürrealista művészcsoporthoz csatlakozott, majd együttműködött egy antifasiszta színjátszó csoporttal is. Emiatt 1939-ben menekülnie kellett Európából. Kis kitérő után New Yorkban kezdett dolgozni karigazgatóként, de egy hirtelen jött vesebaj újból, ezúttal végleg leterítette. 35 éves volt ekkor.

Már két és fél éve nem élt, amikor ezt a lemezét felhasználták egy magyar nyilas propagandafilmben. Remek hangszerelésű számával a budapesti hátország tunya és kártékony mindennapjainak képsorait érzékeltették. Egyébként maga a filmriport is megér néhány gondolatot: jó lenne tudni kik és hol készítették a felvételeket! Vajon kik lehetnek a statiszták, akik a "csüggedő búsmagyarok kávéházi konrádjai" és "honmentő zsidaink" szerepében a képsorokon láthatók? Statiszták egyáltalán? Még a borzalmas demagóg szöveget arccal vállaló nyilasvezető is ismeretlen. Az egyetlen beazonosítható személy Kun páter, azaz Kun András kiugrott minorita szerzetes, amint revolvertáskás reverendájában osztja a feladatokat a Pasaréti úton. Őróla az is tudott, néhány héttel később milyen vérfagyasztó kegyetlenséggel végezte ki áldozatait városszerte.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hangosfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr887509230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.