HTML

Hangosfilm

Beszámoló és kutatási napló a régi filmek és mozikultúra szerelmeseinek arról, hogy mi maradt meg mára mindabból a csodálatos találmányból és iparból, ami a XX. században annyira megváltoztatta a közízlést. Célunk az 1945 előtti magyar film, moziélet, és tömegkultúra-történet felidézése a napjainkban folyamatosan előkerülő relikviák kapcsán. Nem csak publikálunk, de kutatunk is, így kíváncsian várjuk azok jelentkezését, akik akármilyen kicsi darabbal, de ki tudják egészíteni ezt a hatalmas mozaikképet! Valamennyi előkerült és itt publikált relikvia a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményébe kerül.

Friss topikok

Mit csinált Kertész Mihály pont 100 éve ezen a napon?

2016.12.30. 01:16 :: mkurutz

Amint arról bizonyára számosan megemlékeznek a mai napon, 100 éve az egész Monarchia IV. Károly ünnepélyes trónra lépését ünnepelte. A budai vár zsúfolásig megtelt a meghívottakkal és kíváncsiskodókkal, hogy szemtanúi legyenek a ceremóniának, amelynek keretében a király letette hivatalos esküjét a Mátyás templom előtti Szentháromság téren. Az országos méretű ünnepség reggel fél kilenckor vette kezdetét és nem sokkal déli 12 óra után után ért véget az esemény nyilvános része. De vajon mi köze van ennek filmtörténetünkhöz?

Nagyon is sok, hiszen azzal a csaknem egyórányi mozgóképes tudósítással vette kezdetét a magyar mozgóképes történelemdokumentálás, amelyet egyszerre nyolc operatőrrel készített a játékfilmeket is gyártó UHER Filmgyár és a világháborús frontfelvételeket is jegyző Kino-Riport. A felvételek jogát pályázati úton nyerte a két magyar cég, maga mögé parancsolva azokat az élvonalbeli osztrák filmvállalatokat, amelyeknek frontfelvételeit naponta láthatta a Monarchia összes mozijának közönsége. Az akkor különösen hosszúnak számító riportfelvétel forgatási körülményeiről nem sokat tudni, csupán annyi bizonyos, hogy a nagy érdeklődés miatt a forgalmazó két részben bocsátotta közönség elé a filmet, amelynek első felvonása az előkészületeket és a királyi család előző napi megérkezését mutatta be. Ezt a részt már aznap délután láthatták a fővárosiak, néhány nappal később pedig már a teljes filmet, amelynek eredeti hosszáról szintén nem maradt fenn adat, csupán annyi sejthető, hogy a vetítés körülbelül egy óra hosszát tarthatott. A filmet még a következő év januárjában is érdeklődő tekintetek tartották életben, aztán levették a műsorról és kópiái csaknem teljesen elkallódtak. Éppen annyira feledésbe merült a filmdokumentáció, mint nem sokkal később maga a Monarchia, így nem csoda, hogy húsz évvel később, mint csaknem elveszett filmet hirdette a New York-palotával szemközti Palace mozi, érdekességei között pedig azt emelte ki, "hogy a kormányzó, mint sorhajókapitány szintén résztvesz a katonai előkelőségek csoportjában." 8orai.JPG

esku.jpgAz úgynevezett "Koronázási film" először tíz éve újult meg a Filmarchívumban, amikor megpróbáltuk abból a néhány töredékből összeállítani a legteljesebb változatot, amely a nemzeti gyűjteményében és különböző magángyűjteményekben fennmaradt. Még az Országos Levéltárban is találtunk egy eredeti, de gyenge minőségű kópiát. Alig mertük elhinni, hogy a sok papír között egy eredeti robbanásveszélyes filmszalagot is őriznek. Az így összeállított változat a korábbi negyedórás változatnak csaknem kétszeresére duzzadt, amit nagy örömmel szerettünk volna megmutatni a film egyetlen élő szereplőjének, Habsburg Ottónak, aki azonban már nem tudott eljönni a házi bemutatóra. Most a századik évfordulóra ismét megújult a film. Immár digitális úton elemeztük az eseményeket a Magyar Nemzeti Múzeum egyik nagyszerű muzeológusával, dr. Tomsics Emőkével, aki hozzásegített a Történeti Fényképtár portréfotóival ahhoz, hogy a koronázás résztvevőit is megismerhessük. A lassításokkal és kimerevítésekkel csaknem hetvenpercesre nyújtott változat kronológiai sorrendjét is sikerült tökéletesen összeállítani, így aki a Nemzeti Múzeum most megnyílt kiállításán veszi a fáradtságot és végignézi a Koronázási filmet, kis túlzással, úgy érezheti magát, mintha ő is jelen lenne a száz év előtti eseményen. Bónuszként, ha a vászonról balra "svenkel", megláthatja azt az eredeti 1908-ban készített fadobozos Ernemann kamerát, amelyet a Hangosfilm adott kölcsön a kiállításra. Ilyen kezdetleges eszközökkel dolgozott a nyolc operatőr is, akik közül talán Kovács Gusztávot érdemes külön kiemelnünk, mint a magyar filmtörténet egyik invenciózus alakját.

De mi köze mindehhez a címben emlegetett Kertész Mihálynak, a Casablanca révén világhírű magyar filmrendezőnek, akit leginkább Michael Curtiz néven tart számon az egyetemes filmtörténet? Nem bizonyítottan annyi, hogy alighanem ő lehetett a Koronázási film rendezője, hiszen akkoriban éppen a Kino-Riport egyik legsikeresebb rendezője volt, aki csak abban az évben közel féltucat játékfilmet rendezett ott. A Koronázási film mostani kutatása során meg is találtuk őt, amint egy villanásra saját kamerája elé lép. Nem hosszú snitt, mégis óriási jelentőségű, hiszen ez az egyetlen mozgófilm felvétel róla, ami rövid magyarországi korszakából ránk maradt. És napra pontosan 100 évvel ezelőtt, reggel kilenckor készült a Mátyás templom előtti téren.

Szólj hozzá!

Címkék: média budapest történelem filmtörténet xx. század filmarchívum I. világháború osztrák-magyar monarchia

A bejegyzés trackback címe:

http://hangosfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr4712081237

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.