HTML

Hangosfilm

Beszámoló és kutatási napló a régi filmek és mozikultúra szerelmeseinek arról, hogy mi maradt meg mára mindabból a csodálatos találmányból és iparból, ami a XX. században annyira megváltoztatta a közízlést. Célunk az 1945 előtti magyar film, moziélet, és tömegkultúra-történet felidézése a napjainkban folyamatosan előkerülő relikviák kapcsán. Nem csak publikálunk, de kutatunk is, így kíváncsian várjuk azok jelentkezését, akik akármilyen kicsi darabbal, de ki tudják egészíteni ezt a hatalmas mozaikképet! Valamennyi előkerült és itt publikált relikvia a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményébe kerül.

Friss topikok

Újabb két ijesztően izgalmas werkfilmre bukkantunk

2016.04.02. 01:16 :: mkurutz

A Super8.hu archívumának jóvoltából közöljük azt a két sosem látott amatőr werkfilmet, amit a közelmúltban találtunk egy operatőr hagyatékában. Mindkét filmvígjátékot 1957-ben forgatták és a történelem ijesztő hasonlósággal ruházta fel a két produkciót. Ez pedig az, hogy a két főszereplő, Darvas Iván és Mensáros László az országos bemutató idején már börtönben voltak. Aki ismeri a két nagyszerű művész életútját, azok nyilván tudják, hogy az 1956-os forradalom két emblematikus alakjáról van szó. Mindketten részt vettek a forradalomban, persze nem fegyveresen, hanem politikai szerepet vállalva. Mensárosnak a Debreceni Forradalmi Bizottmány tagjaként bizonyos értelemben az ottani színház rendjét és épségét sikerült megmentenie, míg Darvas az éppen börtönben ülő testvérét szabadította ki sok más politikai fogollyal együtt. Kettejük forradalom alatti története egy-egy izgalmas epizódja 56-nak, aminek legfeljebb csak mozgóképes melléklete lehet ez a két film, amiben utoljára főszerepet játszottak letartóztatásuk előtt.

kepkivagas.JPGEgészen pontosan az 1957 tavaszán forgatott Gerolsteini kalandról és a nyáron készült Játék a szerelemmel című filmek felvételeiről van szó. Sajnos egyik produkció sem lett a magyar filmtörténet kimagasló alkotása, de hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy ennek valami köze van a két főszereplő letartóztatásához. Ezek a filmek azok közé a kedélyjavító vígjátékok közé tartoznak, amelyeket a Rákosi-rendszer utolsó nekirugaszkodásával próbált meg bevetni a közhangulat javítása érdekében. Sok ilyen készült akkoriban és egy részük valóban sikeres lett (pl. Csendes otthon, Csodacsatár, Mese a 12 találatról), mások viszont elmerültek az emlékezet tengerében. Történt mindez annak ellenére, hogy a magyar filmtörténetnek az egyik legjelentősebb korszaka volt ez olyan filmekkel, mint a Hannibál tanár úr, a Szakadék, vagy a Bakaruhában. Nyilván nagyobb levéltári kutatást igényelne annak kiderítése, vajon mi okozta a két film bukását, de valószínű, hogy nem a két tehetséges és rutinos rendező, Farkas Zoltán és Apáthy Imre ügyetlensége, hanem sokkal inkább az összecsapott forgatókönyvek.

farkas.jpgFarkas bukása a Gerolsteini kalanddal például akkora volt, hogy sosem engedték többé a rendezői székbe ülni, pedig valamikor a negyvenes évek elején ő készítette az első magyar neorealista filmet, A hegyek lányát. Nyilván nagyon boldog volt és igyekezett bizonyítani ezzel a filmmel, miután több éves bujkálás és mellőzés után, nem sokkal azt megelőzően léphetett be ismét a filmgyár kapuján. De a produkción átok ült. Nem csak Darvas Iván főszerepeltetése volt hendikepes tényező, de a filmtől is sokat vártak, mivel ez volt a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyárból átalakított Budapest Filmstúdió első játékfilmje. A filmgyár azonban sikerek helyett nemsokkal később botrányoktól lett hangos, amikor a kastély díszleteinek bontásakor elrejtett fegyvereket találtak a gipszkarton oszlopokban. Nyilván az egész stáb leizzadt a hírre, de leginkább Farkas, aki örült, hogy megússza annyival, hogy élete hátralévő részében neve már csak vágóként köszönhet vissza a filmfőcímekről. Nem is vidám senki a forgatás utolsó napján készült stábfotón, ami a rendező hagyatékában maradt fenn és került hozzánk a Hangosfilmhez, pályájának sok más állomását megörökítő werkfotójával együtt.

gerolsteini.JPG

Darvas Iván 2001-es Lábjegyzetek című visszaemlékezésében ír arról, ahogy a belügy már a forgatáson érdeklődött a gyártásvezetőnél arról, meddig tartanak a felvételek. 1957 május 30-án, az utolsó forgatási napon aztán éjfélkor a színész lakása előtt megállt három fekete kocsi és az utcát is lezárták. A bemutatóra szeptember 5-én került sor, amikor Darvas már a Gyűjtőfogház rabja volt. Itt találkozott bő egy évvel később Mensáros Lászlóval, akit akkor kapcsoltak le. A Játék a szerelemmel bemutatójával azonban már óvatosabban bánt a kultúrpolitika. Csaknem két évvel később, 1959 júliusában mutatták csak be, addig dobozban aszalva a kész produkciót. Mensáros tíz nap híján egy évvel később szabadult csak, amikor ez a filmje már régen lefutott a mozikban. Darvas ekkor már bő egy éve szabadlábon volt és egy Damjanich utcai műanyagfröccsöntő üzemben dolgozott. Mensáros a szabadulása után egy textilraktárban segédmunkásként tudott csak elhelyezkedni, és mindkettejük számára sokáig teljesen reménytelen álomnak tűnt a visszatérés. Sorsuk magánéletük összeomlásában is közös. Mensáros még a börtönben elvált feleségétől és csaknem egy évtized múlva nősült újra. Darvas Iván Tolnay Klárival való házasságát is tönkretették a börtönévek, szabadulását követően elváltak útjaik. Második felesége az a Házy Erzsébet lett, akivel a Gerolsteini kaland szerelmespárját alakították néhány évvel korábban.

A Játék a szerelemmel is az átalakított Budapest Filmstúdió filmje volt, meséje pedig egy képzeletbeli idilli jelenbe repítette a nézőt, aki bizonyára kicsit hitetlenkedve fogadta a szerelmi történetet, annyira valószerűtlen és légből kapott volt helyenként. Pedig látványvilágába olyan technikai bravúrokat is bevetett az operatőr Bodrossy Félix, amelynek megfejtése még a mai néző számára is feladja a leckét. Fényes Szabolcs írta a zenét és Rátonyi Róberttől Psota Irénig sok akkori színészóriásunk játszott benne. Nem mellékesen ez a film volt az, amely hosszú idő után először adott lehetőséget a börtönből néhány évvel korábban szabadult Kiss Ferenc számára a visszatéréshez. Ő játszotta Jupitert és szemlátomást nem ugyanaz az ember volt már, akitől 1944-ben elbúcsúzott a közönség. Nyolc év fegyház, majd az azt követő segédmunkás és földmérői élet megtette a hatását, a játékán mégis érezhető, hogy óriás tért vissza a filmvászonra.

18511.jpgA fennmaradt werkfilm valamikor 1957 augusztusában készült Leányfalu környékén, legalábbis az átkozmetikázott leányfalui hajóállomásra érkeznek meg hőseink, amikor ahhoz a csinos kis villához érkeznek, amelynek kertjében készültek ezek a felvételek. Látszólag lényegtelen adalék, hogy ezen a forgatáson ott volt a Film, Színház, Muzsika fotóriportere, Kotnyek Antal is, nekünk azonban mégis fontos és örömteli, hiszen a werkfilmen is látható beállításról készített fényképe megtalálható a Fortepanon is. Maguk a játékfilmek sajnos nem, ezekre várni kell, amíg a tévé egyszer műsorra tűzi.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://hangosfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr688553478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.